A kambodzsai Koh Kerben, a khmer birodalom egykori fővárosában 2011-ben folytatott régészeti ásatásokról adott ki összefoglaló dokumentumgyűjteményt a budapesti székhelyű Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet. A kötetet bemutató sajtótájékoztatón bejelentették: az intézetet alapító Zelnik István műgyűjtő khmer kincsgyűjteményét felajánlotta a kambodzsai államnak, ezt az ázsiai ország fővárosában helyezné el.
Magyarországon mintegy tíz éve hallhatott először a kultúrpolitika, a művészettörténeti, múzeológiai, orientalisztikai szakma és a gyűjtői kör egy része a Zelnik-gyűjteményről, amikor a mintegy hatvanezer darabot számláló arany, ezüst, bronz, porcelán, fajansz, kő, drágakő, elefántcsont tárgykollekció szisztematikus feldolgozása megkezdődött. Az ismeretlen gyűjtemény azonnal kételyeket és ellenérzéseket ébresztett egy egyre hangosabb szűk körben. Védelmükre szóljon, hogy külföldi kollégáik is értetlenül álltak a jelenség előtt, a kincsek nemzetközi megítélése viszont mára megváltozott. A széles közvélemény csak négy évvel ezelőtt, a Népszabadság hasábjain (Aranymúzeum az Andrássy úton, Népszabadság, 2009. augusztus 5.) olvashatott először a gyűjtőről és nagyszabású terveiről. Azóta az Aranymúzeumról és a Délkelet-ázsiai Kutatóintézetről szóló tervek testet öltöttek, és fennállásuk második évfordulóját ünneplik. Ez ad okot, hogy visszatekintve megvizsgáljuk azt a tudatos építkezést, amelyet 45 éve kezdett dr. Zelnik István diplomata, gyűjtő, üzletember.
A Khmer Birodalom egy eddig feltáratlan városának, feltehetően az írott forrásokból ismert egyik korai fővárosnak, Mahendraparvatának a maradványait is kimutatta egy nemzetközi program keretében zajló, kiterjedt lézerszkenneres felmérés – olvasható az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóirata, a PNAS egyik legújabb tanulmányában, amelyet nemzetközi kutatógárda jegyez, köztük Kruszinger Róbert, aki a Magyar Indokína Társaságot képviselte a projektben.
A kambodzsai Koh Kerben, Angkorban és a Kulen-hegyen végzett lézerszkenneres felmérések (LiDAR) elsődleges eredményeiről publikált cikket az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának folyóirata, a PNAS hasábjain társszerzőként a Magyar Indokína Társaság.
A Délkelet-ázsiai múzeum egyik párját ritkító darabjának vizsgálatán jártunk, ahol mikrokamerával próbált információkhoz jutni a szakértő.
Posted - 2013-06-24 Index
Kétéves, kiterjedt tudományos és kutatási együttműködést indított a Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet és a Vietnami Délkelet-ázsiai Kutatóintézet; az erről szóló szerződést pénteken írták alá Zelnik István és Nguyen Duy Dung intézetvezetők Hanoiban.
140 tétel kerül kalapács alá a Magyar Indokína Társaság és a Zelnik-gyűjtemény tárgyaiból szombaton a Délkelet-Ázsiai Múzeumban.
Jótékonysági árverést rendez a magyar keletkutatás javára december 15-én gyűjteménye 184 darabjából Zelnik István műgyűjtő.
A műgyűjtő közleményben reagált arra, hogy a magyar kulturális kormányzat elutasította az együttműködést a Seuso-kincsek ügyében. Mint ismert: Zelnik korábban előszerződést kötött a Seuso-kincsek egy részének megvásárlására. A darabokat hazahozná, múzeumot nyitna számukra, s végrendeletében a magyar államra hagyná őket, amennyiben az állam hajlandó volna ideiglenesen lemondani a kincsekre fenntartott igényéről. De az állam nem hajlandó erre.
A tervek szerint még az idén elindulhat a 10. századi khmer romváros, Koh Ker régészeti kutatási programjának második ciklusa. Erről a Magyar Indokína Társaság (MIT) csütörtöki sajtótájékoztatóján beszéltek a szakemberek, akik a 2009 és 2011 között folytatott első program eredményeiről is beszámoltak.
Zelnik István, az Andrássy úti Aranymúzeum tulajdonosa nyilatkozatot adott ki a tartozásait firtató sajtóinformációk, valamint a Seuso-kincs hazahozatalának kérdései kapcsán. A tartozásokat nem cáfolta, a kincsekkel kapcsolatban pedig történelmi felelősségről beszélt. A kulurális államtitkárság két nappal ezelőtt közleményben tudatta, hogy Magyarország a kincsek tulajdonosának tartja magát, a téma szakértőivel pedig jövő héten egyeztetnek.
A műgyűjtéshez türelem kell, szem, ismeret, és csak utolsósorban pénz - tartja a Délkelet-ázsiai Aranymúzeum alapítója, aki saját elmondása szerint állandóan vásárol, van, hogy egyszerre több ezer tárgyat. Zelnik István alku alapelve az ócskapiacon, hogy a tárgyakat nem szabad leminősíteni az olcsóbb megszerzés érdekében. Utazások, arany maszkok és műgyűjtői etikett.
Az amerikai kormány segítségét kérte Kambodzsa abban, hogy visszakaphasson egy ezeréves kőszobrot, amely a Sotheby's aukciósház New York-i raktárában vár vevőre. A The New York Times amerikai napilap szerint Zelnik István magyar műgyűjtő vásárolná meg egymillió dollárért (több mint 210 millió forintért) a mitikus harcos szobrát, majd ő adná vissza adományként a tárgyat a délkelet-ázsiai országnak.
A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban jártunk, ahol maga a múzeum névadója és tulajdonosa kalauzolt végig a lenyűgöző kiállításon.
Két év után ismét a Néprajzi Múzeumba viszi gyűjteményének egy másik, világviszonylatban is egyedülálló részét Zelnik István műgyűjtő, a Délkelet-ázsiai Aranymúzeum igazgatója: az 1700-as években a dél-kínai tengeren elsüllyedt szállítóhajó porcelánjaiból származó gyűjtemény most mutatkozik be először a nyilvánosság előtt. A gyűjtő két újabb múzeum megnyitásának lehetőségéről is beszélt lapunknak: egyebek mellett az Andrássy út 101. szám alatti Schanzer-villa, az egykori MÚOSZ-székház megvásárlása is szóba került.
Fábry Sándor vendége volt Zelnik István múzeumalapító és Kokas Katalin hegedűművész, aki bemutatta Ceciliát, az Aranymúzeum Stradivariusát.
Szép nőkhöz hasonlítja a mesterhangszereket Juhos Tibor. Egyszer a világ legszebb nője toppant be az Operaház melletti hangszerjavító műhelyébe.
Még a szakértők sem tudtak létezéséről annak a több mint nyolcszáz éves, a legnagyobb kambodzsai uralkodó írását tartalmazó ezüsttálkának, amelyet Zelnik István műgyűjtő, az Andrássy úti Délkelet-ázsiai Aranymúzeum megalapítója a napokban a phnompenhi nemzeti múzeumnak adományozott.
Zelnik István, a milliárdos műgyűjtő karácsonyra Kambodzsát ajándékozta meg, pedig ott nem is ismerik ezt az ünnepet.
Újabb nagypolgári villa kapott kiemelt kulturális szerepet az Andrássy úton. Zelnik István magángyűjtő a KOGART melletti és annak tulajdonában lévő épületben alakította ki Európa egyetlen aranymúzeumát, olyan páratlan gyűjteménnyel, amelyről Párizs vagy London is csak álmodhat.
Ázsiai műtárgyakból rendez jótékonysági aukciót a magyar orientalisztikai képzés javára vasárnap a budapesti Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum, ahol január 1-jén először mutatkozik be a nagyközönség előtt a Zelnik István által a közelmúltban megvásárolt Stradivari-hegedű.
Több mint százhúsz ázsiai műtárgy kerül kalapács alá vasárnap a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeumban.
Buday Péter Lőrincz L. Lászlóval és Kuszinger Róberttel, az Aranymúzeum főigazgatójával főzött, teázott és Ázsiáról beszélgetett.
A Ma reggelben Kokas Katalin hegedűművész, és Zelnik István műgyűjtő, az Aranymúzeum alapítója.
Azok a fiatal művészek kapnak lehetőséget a Stradivarius használatára, akik kiemelkedően teljesítettek az elmúlt években, így öt évig most Kokas Katalin használhatja a hangszert.
A különös körülmények között Budapesten felbukkant, Ceciliának nevezett 1697-es Stradivari-hegedűt öt évre Kokas Katalin hegedűművész kapta meg használatra a hangszer új tulajdonosától, Zelnik Istvántól, illetve az általa alapított Aranymúzeumtól. (Videó)
A viszonylag kis alapterületű kertet a teraszok szintsüllyesztése kicsit tágasabbá teszi, a medence felett átívelő hídon a kert hátsó részeiben is lehet sétálni, a kőpadon szemlélődni.
Semmit sem bíztak a véletlenre, itt mindenből a legjobbat ígérik, legyen szó járólapról, liftről, biztonságról, vendéglátásról, teáról.
Az Andrássy úti Aranymúzeum szeptemberi megnyitásáról minden jelentősebb média beszámolt, több helyen elhangzottak olyan jelzők, mint „világszínvonalú”, vagy „egyedülálló gyűjtemény”.
A látogató csak ámul és bámul a hasonló magyar intézmények esetében kevéssé szokásos eleganciát, a burkolatok, a fémvasalások vagy akár az üvegtárlók minőségét, nem utolsósorban pedig a Sövény Aladár Teaház és Wunderkammer szinte fülledten koloniális hangulatát látva.
A Magyarországtól mind környezetében, mind kultúrájában távoli terület tárgyi kultúrájának bemutatását egy egyszerű kiállítási tér funkcióján túlmutató, több érzéket megragadó módon próbáltuk megvalósítani.
A jó időben érkezőket pedig maga Zelnik István kalauzolja egy kis szubjektív tárlatvezetésre. Leveszem a kalapomat. Nem hiába tartja a mondás: aki mer, az khmer.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Claude Jacques történészprofesszor, a világ első számú Kambodzsa-szakértője vállalkozott rá, hogy megnyissa a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot a teljesen megújult Andrássy úti volt Rauch-villában, ahol a több tízezer darabos Zelnik-gyűjtemény ezer tárgya kapott helyet.
A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum tereiben járva mintha egy 19. századi műgyűjtő magánpalotájába csöppennénk: bármerre nézünk, különleges látnivalókra esik a tekintet.
A budapesti Andrássy rendkívüli új látnivalóval gazdagodott, miután a nagyközönség előtt is megnyitotta a kapuit a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum.
Az egyedülállóan modern, új kiállítóhely minden sarka, minden fordulója élvezetes tér- és látványélményt kínál, pragmatikus, de nagyon letisztult, tömbösen-sávosan színezett európai vonalak és felületek keretezik, egyben fel is nagyítják a sokszor apró, de akkor is igen részletgazdag arany- és ezüsttárgyak intenzív világát.
De ha belépünk a kapun, megcsap a Távol-Kelet hangulata. Nem a kereskedelemből ismert bóvli-keletiesség, nem a bazárok illat- és színkavalkádja, hanem a valamikori nagy kultúrák őserdő-benőtte maradványainak varázsa.
45 éve vásárolja a délkelet-ázsiai kincseket a diplomata Zelnik István, gyűjteményének egy része mostantól megtekinthető az Andrássy úti Aranymúzeumban.
"Vannak olyan múzeumi körök, amelyek teljesen konzervatív, maradi szemlélettel folytatják tevékenységüket. Nem gondolom, hogy egy megkövesedett, évtizedek óta meglévő állami gyakorlatot kellene követnie egy magánmúzeumnak, amely 21. századi, korszerű felfogásban csinál mindent."
Az látvány több mint tiszteletet parancsoló: izgalmas. Nyilván sokakat fog arra indítani, hogy elővegyék a Kelettel foglalkozó könyveiket, hogy utánaolvassanak a keleti vallásoknak, s másképpkezdjék látni Délkelet-Ázsiát, amelyről egyébként sem tudunk többet néhány közhelynél.
Zelnik István a megnyitón elárulta, Svájcból, Franciaországból és Belgiumból is kapott megkereséseket, gyűjteményének azonban mindenképpen szülőhazájában szeretett volna múzeumot építeni.
Teaházzal, két szinten ezerharminc kiállított tárggyal, eredeti, a Zelnik-gyűjteményből származó műkincseket kínáló ajándékbolttal és varázslatos hangulatú hátsó pihenőkerttel várja a Délkelet-Ázsia iránt érdeklődőket az Andrássy út 110. alatt, egy gyönyörűen felújított palotában a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum.
Ez nem egy magyarországi projekt, ez Európának, a világnak szól. Ha Európa és a világ elfogadja, akkor a magyar értelmiség szűk szelete is el fogja fogadni, ha tetszik, ha nem. Van egy ember, aki olyan értéket teremtett, ami száz évente fordul elő Magyarországon, szembesüljenek ezzel. Nem baj, hogy irigykednek, nem baj hogy nem fogadnak be, nekem az a fontos, hogy a világ befogadjon.
„Hogy ez mekkora vagyon, azzal én is csak pár évvel ezelőtt szembesültem, amikor elkezdődött az anyag feldolgozása egy húszkötetes könyvsorozatban. Végül eldöntöttem, hogy mindez kerüljön a köz elé. Csak az volt a kérdés: hol? Zürichben például egy palotát biztosítottak volna számára. Az álláspontom azonban az volt, hogy az aranygyűjtemény a nevemet viselő magyar magánmúzeumban kerüljön közszemlére.”
Burmai kőelefántot akart meglovasítani egy tolvaj annak a budapesti múzeumnak a kertjéből, amely Európa legnagyobb délkelet-ázsiai nemesfémgyűjteményét őrzi. A fiatalembert elfogták.
Én Magyarországon nem vettem részt a privatizációban, pénzt ebből az országból nem vittem ki, inkább folyamatosan hozok és adok.
Némi késéssel a nyár elején nyílhat meg a Zelnik István délkelet-ázsiai műkincsgyűjteményére épülő Aranymúzeum a budapesti Andrássy úton. A Kogart ház szomszédságában létesülő egyedülálló intézmény része a világörökségi helyszínre tervezett múzeumszigetnek.
Zelnik István 16 ezer darabból álló délkelet-ázsiai műkincsgyűjteménye, amely kétezer arany-és ezüsttárgyat is magába foglal, egyedülálló a világon. Szakértők másfélmilliárd dollárra becsülik az értékét. A páratlan szépségű aranymaszkokból 27 darab megtekinthető a Néprajzi Múzeumban megrendezett Aranyba rejtett arcok – aranymaszkok Ázsiából című, június 20-ig nyitva tartó kiállításon. A tárlat később Debrecenben, szeptembertől Szegeden lesz látható, majd külföldön is bemutatják. Zelnik István ifjú korától elkötelezetten gyűjti a műtárgyakat. Khmer, tyám, vietnámi, indonéz, jávai kőszobrok, bronz-, ezüst- és aranytárgyak kerültek hozzá, hogy aztán szisztematikusan építkezve a világ egyik legjelentősebb gyűjteményét rakja össze. Azt tervezi, hogy még ebben az évben Budapesten létrehozott magánmúzeumában tárja a közönség elé kincseit. Magyar fiatalok oktatását, kutatásaikat is támogatni szeretné ösztöndíjrendszerén keresztül, művészeti lapot készül indítani, Kambodzsában pedig az öt éve zajló kulturális örökségvédelmi programja keretében végzenek ásatásokat.
Az ország huszadik leggazdagabb embere az ntv1.hu-nak adott exkluzív interjújában elképesztő sikertörténetéről mesél.
„Végül, nem ünneprontóként, szeretnék köszönetet mondani a mostani kulturális kormányzatnak azért a közömbösségért és azért a nemtörődömsé-gért, amellyel a Zelnik István indította kulturális projekteket negligálta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, élvezzék a kiállítást!” Ez mondta dr. Zelnik István 2010. március 12-én, a Hiller István-féle Oktatási és Kulturális Minisztérium által fenntartott Néprajzi Múzeum aulájában, az Aranyba rejtett arcok – Aranymaszkok Ázsiából című tárlat megnyitóján.
Hirtelen robbant be a kulturális életbe a Zelnik-gyűjtemény, pedig a jelentősége felmérhetetlen. Most egy kis részletéből, egyetlen kollekció huszonvalahány darabjából is kiállítási szenzáció lett a Néprajzi Múzeumban.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ritka pillanatok ezek a Néprajzi Múzeum életében, amikor az ő kiállításukat hirdeti a Körúton a 4-es 6-os villamos. Tulajdonképpen, igazi világszenzációnak adnak otthont, hiszen először ők adhatnak ízelítőt a Zelnik-gyűjteményből: bemutatják az arany maszkokat.
A Zelnik-gyűjtemény és a Néprajzi Múzeum Aranyba rejtett arcok - Aranymaszkok Ázsiából című közös kiállítása a világon most első alkalommal mutatja be a nagyközönségnek a két intézmény különleges tárgyait.
Az interjú első részének megtekintéséért kattintson IDE! (videó)
Az interjú második részének megtekintéséért kattintson IDE! (videó)
Zelnik István nemcsak nyilvánossá teszi gyűjteményét, hanem kutatóközpontot is alapít, és egy kis Délkelet-Ázsiát hoz Budapestre.
Közel háromszáz milliárd forintos műkincsvagyon birtokosa Zelnik István. Az egykori diplomata neve pár éve még ismeretlen volt a nagyközönség előtt, de ma már egyre többen tudják: ha az ország egyik leggazdagabb emberének minden álma valóra válik, Budapest hamarosan az aranyáról is híressé válhat.
Tizenhatezer délkelet-ázsiai régiség, köztük kétezer arany- és ezüsttárgy található gyűjteményében, melyről 2005-ig szinte senki sem tudott. Akkor jelent meg róla angol nyelven az első kötet, mely bombaként robbant tudományos berkekben [...] A gyűjtemény pedig jövőre még ismertebb lesz, amikor megnyílik a "Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum" az Andrássy úton.
Zelnik István tizenhatezer darabos délkelet-ázsiai műkincsgyűjteménye, amely kétezer arany- és ezüsttárgyat is magában foglal, egyedülálló a világon. Szakértők másfél milliárd dollárra becsülik az értékét.
Zelnik István alapította a Magyar Indokínai Társaságot. Délkelet-Ázsiában kezdett műgyűjtésbe. Gyűjteményének most az Andrássy úton rendez be múzeumot, amely jövőre nyílik. Ez lesz a világ egyetlen délkelet-ázsiai aranymúzeuma.
Akkor szólalj meg, ha a közjó számára tudsz valamit mondani – idézi az ősi kínai–vietnami mondást szabad fordításban Zelnik István műgyűjtő. Amit ő mond, az nem kevesebb, mint az, hogy 2010 júniusában megnyílik Budapesten a gyűjtő nevét viselő délkelet-ázsiai aranymúzeum, amelyben sok milliárd forintot érő gyűjteménye legszebb darabjait mutatja be, s amelynek bevételéből évente több száz millió forint jut majd a magyarországi művészet, kultúra, tudomány támogatására – a közjóra is.
Milliárdokat érő aranygyűjtemény költözik az Andrássy útra. Exkluzív interjú a műgyűjtővel, Dr. Zelnik Istvánnal.
A hazai orientalisztikai képzés javára rendeztek árverést a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban vasárnap. A nagy érdeklődés mellett néhány kimagasló eredmény is született.
Felbecsülhetetlen értékű műtárgyat adományozott Zelnik István a Phnom Penh-i Nemzeti Múzeumnak, amely az UNESCO kambodzsai igazgatója szerint a nemzetközi kulturális örökségvédelem kiemelkedő eseménye volt.
